A Hónap HaKöSzöse [Május] - Kurbel Andrea

2016. július 12. - Várkonyi Dana

Egy kicsit megkésve, az alábbi bejegyzésben olvashatjátok Andreával készült interjúnkat, akit a májusi hónap HaKöSzösének választott meg szervezetünk. 

  • Szia Andrea, köszönöm, hogy szakítottál időt erre az interjúra. Először is nagyon gratulálok, hogy Te nyerted el a Hónap HaKöSzöse címet ebben a hónapban. 
  • Köszönöm szépen!
  • Így a legelején szeretnélek megkérni, hogy egy kicsit mesélj magadról, hogy mindannyian kicsit jobban megismerhessünk. 
  • 24 éves vagyok, a Budapesti Corvinus Egyetemre járok logisztikai menedzsment mesterszakra, alapdiplomámat a BGF-en szereztem, és már lassan 5 éve vagyok önkéntese az Ifjúsági Vöröskeresztnek, imádok imitálni, baleseti szimulációkban játszani.

img_2389.JPG

  • Akkor az önkénteskedéssel már rengeteg tapasztalatod van. Mikor csatlakoztál a HaKöSzhöz és mi az, ami megfogott ebben a szervezetben?
  • Tavaly ősszel csatlakoztam a HaKöSzhöz, amiről egy vöröskeresztes önkéntes társamtól hallottam egy rendezvényen, elsősorban a MeGyek program keltette fel akkoriban az érdeklődésemet. 
  • És jelenleg melyik divízió tagja vagy?  
  • A Gazdasági és a Marketing és Kommunikáció Divízió tagja is vagyok egyben, projekt szinten pedig a Természetbarát és Tudatos projektet erősítem. :)
  • Tehát két divíziónak is a tagja vagy. Ezek keretein belül mik a főbb feladataid?
  • A Gazdasági Divízión belül én felelek a tagdíjakért és pályázat figyelésért, írásáért. Ezek a feladatok váltakozó intenzitásúak, ezért döntöttem úgy tagságom elején, hogy szeretnék a Marketing és Kommunikáció Divízióban is tevékenykedni.  
  • Értem. Akkor térjünk rá a májusi hónapra egy kicsit, hiszen az ebben a hónapban nyújtott teljesítményedért nyerted el ezt a címet. Mik voltak májusban a főbb feladataid?
  • Nehéz arról nyilatkozni, hogy mit csináltam a májusi hónapban hiszen vizsgaidőszak volt, szóval vizsgáztam leginkább. :) Úgy hiszem a hónap HaKöSzese jelölést most nem is a havi, hanem az egész féléves tevékenykedésemért ítélte nekem a vezetőség, amiért nagyon hálás vagyok. Így ha lehet erről beszélnék, ha nem bánod. :) A Gazdasági Divíziós énem pályázatokat keresett és talált, írtunk közös erővel egy pályázatot. A Marketing és Kommunikáció Divíziós énem pedig az adó 1% kampányon dolgozott.
  • Akkor biztosan rengeteg dolgod volt ez elmúlt időszakban. Mit tekintesz az elmúlt hónap legjobb HaKöSzös élményének?
  • A hónap legjobb HaKöSzös élménye számomra kétségkívül a legutóbbi HaKöSzombat volt, ahol a KJT kapcsán ötleteltünk és egyszerűen áramlott a csííí!  :)

img_2388.JPG

  • Mi jelentette számodra a legnagyobb kihívást a múlt hónapban?
  • Kétségkívül a legnagyobb kihívást számomra az Auchan Alapítvány által kiírt pályázat megpályázása volt és a csapat koordinálása. 
  • És mi az amire azt mondanád hogy a legbüszkébb vagy az eddigi HaKöSzös pályafutásod alatt?
  • Talán az Auchan pályázatra. Bár nem nyertünk, de büszke vagyok az egész csapatra, példaértékű volt, ahogy együtt dolgoztunk és küzdöttünk. Tudom, hogy ez még ki fog fizetődni és remélem nem is olyan sokára fel tudjuk újra használni a megírt anyagokat egy másik pályázatnál.
  • Ezt én is remélem, hogy így lesz, a kemény munka mindig megtérül. Mik a terveid, vágyaid a jövőre nézve a szervezettel kapcsolatban?
  • Mindenféleképpen szeretnék még aktívabb lenni, még többet tenni, még több pályázatot találni és nyerni (is), segíteni a szervezet előremenetelét, mert hiszem, hogy a HaKöSz sok fiatal életére tud pozitív hatást gyakorolni, de ehhez azért kellenek források. Szeretnék a következő félévtől, ha időm engedi mentorként is tevékenykedni, hiszen ez volt az eredeti motivációm, amiért csatlakoztam a HaKöSzhöz. :)

img_2386.JPG

  • Köszönöm szépen hogy szántál egy kis időt erre az interjúra, és még egyszer gratulálok! Szeretném azzal zárni, hogy megkérdezlek, hogy szerinted miért jó HaKöSz tagnak lenni?
  • Azért jó HaköSzösnek lenni, mert egy olyan közösség része lehetek, ahol mindenki nyitott, megértő és támogatja a másikat ötletei megvalósításában; a HaKöSz működését és így a cselekedeteinket nem a profitmaximalizálás és az értékajánlatok irányítják, ahogy az egyetemen minden mást, hanem a HaKöSz egy önzetlen, támogató baráti társaság, ahova egyszerűen jó érzés tartozni és rendkívüli érzés együtt küzdeni nemes ügyekért. 

 

Várkonyi Mendi

Egészség-sport nap a Margit-szigeten az Életrevalók 4. alkalmán

Megrendezésre került az Életrevalók 4. alkalma is május 22-én, vasárnap. A gyerekek egy egészség-sport napra voltak meghívva, aminek a Margit-sziget adott teret. Szerencsére majdnem végig  részese lehettem a programoknak, így beszámolót is írtam a számotokra! :)

A gyerekek a Bólyai, Breznó, illetve a Cseppkő gyermekotthonokból érkeztek. Egy kis frissítő és gyümölcsözés után úgy gondoltuk, jó lenne kicsit bemelegíteni az izmokat, így tornáztunk, játszottunk egy jót. A képek elárulják, hogy minden nagyon jó hangulatban telt.

13499836_1141433959262779_42500748_o.jpg

Mielőtt a gyerekek megérkeztek, számos sportfeladatot találtunk ki nekik. Különböző állomásokon mérhették össze az erejüket. Csapatokra osztottuk őket, és mindenhol pontoztuk a teljesítményüket. Én úgy láttam, hogy mindenki nagyon jól érezte magát a feladatok megoldása közben.

Extraként említeném meg, hogy egy sztárvendég is megtisztelt minket és a gyerekeket. A Children of Distance egyik tagja, Ács Robi is csatlakozott hozzánk, elvállalta, hogy játszik kicsit a résztvevőkkel. Nagyon kedves volt, segítőkész és a gyerekek is nagyon örültek a jelenlétének!


A végén volt eredményhirdetés, sok-sok finomság és nyereményözön.

13517872_1141433962596112_1585251671_o.jpg

Persze a szokásos fotózkodás sem maradhatott el Robival az eredményhirdetés után.

13499655_1141433862596122_498703569_o.jpg

A játék és az eredményhirdetés után egy kis elsősegély oktatás jött, ahol a gyerekek megtanulhatták, hogy mi is az a stabil oldalfekvés, és hogy hogyan kell újraéleszteni. 

13517932_1141433955929446_1734118822_o.jpg

Miután már mindenki profi lett elsősegélynyújtásból, jöhetett az utolsó meglepetés. Egy közös nagy fagyizás, hisz a sok mozgásban mindenki nagyon kimelegedett és a hideg édesség nagyon jól esett mindannyiunknak.

13499894_1141433945929447_437543607_o.jpg

Én nagyon örülök, hogy részt vehettem ezen a remek programon.

Tavasszal kezdtem el mentorkodni a MeGyek - Gyermekmentor programon keresztül. Nem vagyok HaKöSz tag, így eddig nem láthattam, hogy mennyi szervezéssel jár egy program előkészítése, megrendezése. Nagyon sok energiát fektettek bele a tagok, hogy minden rendben sikerüljön és szerintem ez maximálisan teljesült. A gyerekeknek nagyon sokat adnak ezek a programok, rengeteg élménnyel gazdagodhatnak meglátásom szerint.

13480340_1141433859262789_71613006_n.jpg

Összességében nagyon jól sikerült ez a nap, én nagyon köszönöm, hogy ott lehettem, és minden elismerésem a szervezőknek! :)

Lakatos Dorina

Szexualitás és szerelem az Életrevalók 3. alkalmán

Az ELTE-BTK-n lett megrendezve április 28-án az Életrevalók 3. állomása, aminek témája a szexualitás és a szerelem volt. 

Úgy éreztük, hogy ez egy nagyon fontos része az életre való felkészítésnek, hiszen ha hallanak is a gyerekek az iskolában a felvilágosító órán néhány információt, nem árthat, ha még egyszer meghallgathatják azt egy kicsit más hangnemben is. Gyakran kezeljük a szexualitás tabutémaként, ezért sokszor elmarad a megfelelő felvilágosítás is a fiataloknak.

13517846_1141430025929839_611833952_o.jpg

Előadónk Mészáros Dóra - az Egycsónakban Ifjúsági Mentálhigiénés Szolgálatból - volt. A prezentáció nagyon részletes volt és biztos, hogy minden gyereknek volt benne sok-sok új információ is. Dóri nagyon nyíltan, tabutémák nélkül beszélt. Az előadás azért is sikerült nagyon jól, mivel kialakult egy bensőséges légkör, ahol minden gyerek bátran kérdezhetett. Itt tényleg nem voltak rossz megszólalások és a végére még a legszégyenlősebb gyerkőc is mert kérdezni.

13467866_1141430049263170_242570030_o.jpg

Nagyon köszönjük Mészáros Dórának, hogy elfogadta felkérésünket és hogy ilyen őszintén beszélt nekünk ezekről a kényes témákról!

13467530_1141430065929835_577564285_o.jpg

Kocsis Mária

A Hónap HaKöSzöse [Április] - Kocsis Mária

Megválasztásra került ismét a Hónap HaKöszöse, aki áprilisban Kocsis Mária lett! Itt olvashatjátok a vele készült interjút. :) 

13334756_1128531233886385_1407466595_o.jpg

  • - Először is köszönöm, hogy szánsz rám egy kis időt és még egyszer gratulálok ehhez a címhez! :)
  • - Köszönöm szépen, és nincs mit!
  • Kezdjük is azzal, hogy légy szíves és mutatkozz be; mesélj magadról egy kicsit!
  • Jaj!
  • Ígérem, ez az interjú legnehezebb része. :D
  • 18 éves vagyok. Idén fogok végezni a Veres Pálné Gimnáziumban. Nagyon szeretek focizni, gyerekekkel foglalkozni. Jövőre egy EVS programmal fogok Németországban önkéntesként dolgozni. :)
  • Ez nagyon érdekesnek hangzik, mesélsz nekem erről még egy kicsit? Mit fogsz csinálni, meddig maradsz?
  • Berlintől nem mesze egy Grünheide nevű városban fogok egy óvodában dolgozni 10 hónapig.
  • Ez biztosan hatalmas élmény lesz. És hogyan illik ebbe a képbe a HaKöSz, honnan hallottál róla?
  • A nővérem találta nekem a Facebookon a MeGyek felhívását és mikor a Cseppkős focikupa programon részt vettem, akkor meséltek nekem a HaKöSzről.

13389036_1128531210553054_1401302902_o.jpg

  • Akkor tavaly csatlakoztál a MeGyekhez és a HaKöSzhöz is?
  • Igen, ősszel csatlakoztam.
  • Melyik divízióban tevékenykedsz emellett?
  • A HR-ben, de legaktívabban az Életrevalókban tevékenykedem.
  • Mesélnél nekem arról hogy az Életrevalókban mik a főbb feladataid, a leggyakoribb teendőid?
  • Főként az előadók meghívása, sztárvendégek felkeresése és meghívása. Kommunikáció az otthonnal és persze a gyerekek buzdítása, hogy jöjjenek a programra. A program lebonyolítása a látványos feladat, de mindezekben az egész csapat segít.


  • Ha választanod kéne, mi volt az eddigi legnagyobb kihívás vagy nehézség amivel szembe kellett nézned a HaKöSzös pályafutásod alatt, akkor mit válaszolnál?
  • Ezek egyértelműen az Életrevalókban voltak. Számomra teljesen új volt, hogy hivatalos e-maileket és hívásokat intézzek. Talán azt mondanám, amikor iskola időben kellett intéznem SOS a program előtt 1-2 nappal hogy mindenki időben ott legyen és tényleg legyen előadó, sztárvendég, helyszín, és persze a gyerekek is oda találjanak. Szóval legnehezebb dolog talán az volt, hogy a végzős évemet összeegyeztessem a projektben való tevékenységemmel, és hogy felnőjek eléggé a feladathoz. :)
  • Hát elhiszem, hogy ez nagyon bonyolult volt, főleg úgy hogy most érettségizel. De a jelek szerint nagyon jól veszed az akadályokat. Mit mondanál az eddigi legszebb HaKöSzös élményednek?
  • Egyértelműen azt, hogy amikor megyek mentorálni a Bólyai Gyermekotthonba, akkor már nyakamba ugranak a gyerekek és folyamatosan azt kérdezik, hogy mikor lesz a következő program. Talán ezek az alkalmak közül az volt a legemlékezetesebb amikor az egyik gyerek megmutatta, hogy a falára kitette az előző alkalmakon készült képeket. :)

13342302_1128531197219722_1461284184_n.jpg

  • Ez nagyon aranyos! És mik a terveid a következő hónapra? Van esetleg valami konkrét dolog amin dolgozol? Vagy bármi kívánságod, amit szívesen megvalósítanál a jövőben?
  • Most közeleg az Életrevalók utolsó alkalma. Remélem, hogy ez is jól fog sikerülni és méltó lezárása lesz ennek a szuper programsorozatnak. Kívánom, hogy tovább tudjon menni az Életrevalók projekt akkor is, amikor nem leszek Magyarországon és remélem, hogy növekedni is tud majd.

  • Akkor ehhez az utolsó alkalomhoz is nagyon sok sikert kívánok neked!
  • Köszi! ;)

  • Végezetül zárjuk egy kérdéssel amit mindenkinek fel szoktam tenni. Szerinted miért jó HaKöSzösnek lenni?
  • Szerintem azon túl, hogy nagyon-nagyon jó a közösség, egy nyitott, támogató légkör van, ahol van lehetősége az embernek kipróbálni magát különböző helyzetekben. Én is teljesen új helyzetekben próbálhattam ki magam és mindenki sokat támogatott benne. Arról persze már nem is beszélve, hogy mindezt egy jó cél érdekében tesszük és nagyon sok pozitív élményt kap vissza az ember. :)
  • Teljesen egyetértek Veled. Köszönöm még egyszer, hogy időt szakítottál az interjúra!

 

Várkonyi Mendi

Ökobarkácsolás 2.0 - Anyák napi küldetés

A TnT (Természetbarát & Tudatos) projekt csapata a projektek harca keretében, a HaköSz tagjait egy játékos, újrahasznosítós ajándékkészítésre  invitálta meg Anyák napja előtt.

Korábban már tartottunk egy ökobarkácsolás alkalmat, amiről beszámoltunk a blogon is, erről ITT olvashattok. :) Elsődleges célunk az ökobarkácsolás népszerűsítésével, hogy felhívjuk tagjaink és a közösség figyelmét arra, hogy ami esetleg másnak szemét, abból lehet valami újat is varázsolni, például tojástartóból, maradék papírokból virágot.

A mostani ökobarkács alkalom kicsit rendhagyó volt, mert szeretett édesanyáinknak készítettünk apró meglepetéseket újrahasznosítással. Ez alkalommal a közös ötletgyűjtés után, a megvalósítási rostán fönt maradtak a különböző technikával készült virágok, mégis csak anyák napjára készülünk. :)

A program során két állomáson dolgoztunk: az egyik állomáson a tagjaink megmaradt kartonok, papírok felhasználásával készítettek képeslapokat, papír jácintokat. Ha kedvet kapnátok hozzá ITT  találjátok a részletes leírást.

A másik állomáson pedig kidobásra ítélt színes tojástartókból virág és képkeret készült az ügyes kezek alatt. Ötleteket innen és innen merítettük. 


Utólag is Boldog Anyák napját kívánunk! Reméljük az elkészült tárgyak örömet okoztak anyukáitoknak! :)

 

                                                                                                                                    Kurbel Andrea

Van egy kertünk!

A város talán legindokolatlanabb helyén, a VIII. kerületi Tömő utcában található az a nagyon aranyos közösségi kert - a Leonardo -, ahol Dani (az Impulzus egyik oszlopos tagja) jóvoltából márciusban elindítottuk a HaKöSz-Kertet. A Leonardo kert jó nagy területen helyezkedik el, beékelve néhány romos, és egy éppen most épülő hatalmas tömbház közé. Itt egy-egy kis parcellát egy évre előre lehet kibérelni. 

13101245_1781999102028951_1377669361_n.jpg

A kert olyan, mint egy oázis, egy barátságos zöld oázis a fáradt városi léleknek. Csupa nyugalom és élet ilyenkor tavasszal, itt-ott színesre festett leülőkkel. Látszik, hogy mindent szeretetteljes kezek gondoznak.

Ennek az eldugott kertnek a legtávolabbi csücskében, nagyjából 7 m2-en indult el a HaKöSz Kert, amiről a TnT, illetve az Impulzus projektben régóta ábrándoztunk. Valószínűleg még sokáig ábránd is maradt volna ez a terv, de egyik nap Dani azzal keresett meg minket, hogy felszabadult egy hely a Leonardoban, érdekel-e minket. Csak rá kellett bólintanunk, átvenni a kulcsokat és máris lett egy kertünk! 

13113063_1781999068695621_2062125176_o.jpg

Hamar bele is vetettük magunkat a munkába, a magokat meg a földbe. Ültettünk borsót, céklát, répát és virágokat is: árvácskát és büdöskét. Viszont az eredmény egyelőre felemás, borsóból elég sok kikukucskált már, de a többi zöldségnek nyoma sincs. Lehet, kicsit többször kellett volna locsolni, amikor meleg volt. (A locsolás mutatványa egyébként felér egy konditermi edzéssel, mert úgy kell felpumpálni a vizet a kútból, ami nem gyerekjáték.) Ha jövő hétre sem bukkan elő egy répa vagy cékla sem, lehet, hogy újra megpróbáljuk, vagy a helyükre paradicsompalántát ültetünk.

13161268_1781999108695617_401689471_o.jpg

Egyébként érdekes élmény megfigyelni, hogy az embereknek mennyire tetszik a kertészkedés ötlete. A mi parcellánk pont a drótkerítés mellett van, csak erről az oldalról lehet belátni, és a járókelők, akik itt haladnak el, általában megajándékoznak minket egy mosollyal, barátságos szóval, netán beszélgetéssel, ami, ha csak az utcán mennénk el egymás mellett, szinte biztos, hogy nem következne be.

Kamondy Katalin

Függőségek az Életrevalók színpadán

A SOTE szakembere és a Jóban Rosszban sztárja volt segítségünkre az Életrevalók második alkalmán

Április 8-án, az ELTE PPK-n tartottuk az Életrevalók második felvonását. Témának a függőségeket választottuk. Meghívott előadónk dr. Kapitány-Fövény Máté, a Nyírő Gyula Kórház OPAI Drogambulanciájának szakembere, és a Semmelweis Egyetem ETK Addiktológia Tanszékének oktatója volt. Sztárvendégnek pedig Volosinovszki György, a Jóban Rosszban sorozat egykori Bencsik Ádámja érkezett hozzánk, aki igazán nyíltan és őszintén beszélgetett velünk.

1_ke_p.jpg

A délután nagyon dinamikusan zajlott, csak úgy repült az idő. Először a tanár úr előadását hallgattuk meg a különféle függőségekről. A sokféle szerfüggőség mellett a viselkedési addikciókról is szó esett. Az előadás rendkívül hasznos volt, hiszen a gyerekek nem az iskolából jól ismert monoton drogprevenciót hallgatták végig, hanem egy interaktív beszélgetés részesei lehettek. Az adatokat érdekes kísérletekkel színesítette a szakember, így ezt a fontos témát érhetően és érdekesen tudta átadni a gyerekeknek.

2_ke_p.jpg

Kis szünet után máris kezdődött a beszélgetés Volosinovszki Györggyel. A beszélgetés során nagyon nyíltan mesélt régi függőségéről: mind az odavezető útról, mind a kigyógyulás folyamatáról. Gyuri őszinteségétől felbátorodva a kezdeti szégyenlősséget hamar levetkőzték a gyerekek, és sokat kérdeztek tőle. A beszélgetés végén persze a közös fotózkodás sem maradhatott el. A kötetlen beszélgetés még akkor is folytatódott, amikor a képeket kinyomattuk és Gyuri aláírta őket.

3_ke_p_1.jpg

A délután ismét nagyon jól sikerült, és ezt most az egyik résztvevő fiú is megerősítette. Amikor a gyerekotthonba mentem mentorálni következő héten, nagy örömmel mutatta a szobája falán a képet, ami ezen az eseményen készült. Azt mondta, hogy nagyon jó volt és észre sem vette, hogy elszállt az idő és máris vége lett. Persze leginkább az foglalkoztatta, hogy mikor lesz a következő alkalom, és ki lesz a sztárvendég.

4_ke_p.jpg

Tartsatok továbbra is velünk, hogy Ti is megtudjátok, ki lesz a következő fellépő az Életrevalók színpadán. ;)

Köszönjük szépen Kapitány-Fövény Máténak és Volosinovszki Györgynek, hogy elfogadták a meghívásunkat!

Kocsis Marcsi

A Hónap HaKöSzöse [Március] - Várkonyi Dana

Másodszorra is megválasztott a Hónap HaKöSzösét és eme igencsak megtisztelő cím birtokosa most Várkonyi Dana lett. Vele is készítettünk interjút, itt olvashatjátok:

  • Szia Dana! Először is gratulálok, hogy te lettél a Hónap HaköSzöse és köszönöm, hogy szántál időt erre az interjúra. Elsőként kérlek mutatkozz be, mesélj magadról azoknak, akik nem ismernek téged annyira, mint én. :) 
  • Várkonyi Dana, harmadéves Corvinusos hallgató vagyok. Gazdálkodás és menedzsment szakon tanulok, de marketing irányba szeretnék továbbtanulni. Van két testvérem, akik közül egyik te vagy Mendi. Hétvégén Nagykanizsán, hétközben pedig Budapesten élek. Nagyon szeretem a mangót, az állatokat és amikor csak tudok igyekszem segíteni másoknak. 
  • Mikor csatlakoztál a HaköSz-höz és mi tetszett meg benne? 
  • Szeptemberben ismerkedtem meg a HaKöSs-szel a gyermekotthonokban hirdetett mentorprogram kapcsán és amint lehetőség nyílt rá, csatlakoztam is a szervezethez. Eleinte a MeGyek és az Impulzus projektnek is tagja voltam, azonban ma már csak az Impulzusosok csapatát erősítem. A mentorkodást pedig azóta is folytatom, Ricsi, a 15 éves mentoráltam, azóta nagyon jó barátom is lett. :)
  • Mik a főbb feladataid a marketing területén? 
  • Rovatvezető vagy ebben a divízióban, ami azt jelenti, hogy én felelek egy konkrét projektért, az Impulzusért és biztosítanom kell azt, hogy rendszeresen írjanak a blogra, amit mindenkinek meleg szívvel ajánlok! :) 
  • Mesélsz nekem arról, hogy mik voltak az elmúlt hónapban a főbb feladataid?
  • Legfőbb feladatomnak a Projektek harca első összecsapásának szervezésében való munkámat tekintem. Egy szuper estét töltöttünk el a többi projekt tagjaival, ahol sushit készítettünk, plankeltünk és beszélgettünk, erről az estéről szintén olvashattok a blogunkon! :)

dsc_1780.JPG

  • Mit tekintesz az elmúlt hónap legjobb HaköSzös élményének? 
  • Ugyan nagyon jól érzem magam minden HaKöSzhöz köthető eseményen, mégis talán egy, a mentoráltammal eltöltött délutánt emelnék ki. Általában Ricsivel a Bólyai otthonban találkozunk, megírjuk a házit, majd beszélünk az élet nagy dolgairól, zenét hallgatunk vagy játszunk. Egy délutánon azonban egy parkba mentünk el, ahol az újonnan vásárolt gördeszkáját próbáltuk ki és nagyon büszkén mutatta nekem az ügyesebbnél ügyesebb mutatványait. :) 
  • Mi jelentette számodra a legnagyobb kihívást a múlt hónapban?
  • Az említett esemény kapcsán érdekes volt megtapasztalnom, hogy egy egyszerűnek tűnő feladatban is mennyi baki bekövetkezhet, talán ezek helyrehozása okozta nekem a legnagyobb fejtörést. 
  • Mi az amire a legbüszkébb vagy az eddigi HaköSzös pályfutásod alatt?
  • Nagyon örülök annak, hogy az Impulzus tagjaként sokat tanulhattam a tagoktól, és ezt a tudást a saját életemben is alkalmazni tudtam, illetve én is átadhatom ezeket az információkat másoknak, legyen szó állatvédelemről, környezetvédelemről, a növényi alapú étkezés jótékony hatásairól vagy a mai standard állattartásról. Emellett ismét a mentoráltammal való kapcsolatomat tudnám kiemelni. 
  • Mik a terveid, vágyaid a jövőre nézve a szervezettel kapcsolatban?
  • A mentorkodás folytatása mellett szeretném ha minél több szuper eseményt szerveznénk az Impulzussal, például az “Ingyen hamburger egy videó megnézéséért” vagy a “Vegán ételkóstoló és TEDx videózás”-hoz hasonló összejöveteleket. 

kepernyofoto_2016-04-21_15_30_14.png

  • Végezetül zárjuk azzal, hogy szerinted miért jó HaköSz tagnak lenni?
  • Véleményem szerint azért, mert - elfogultság nélkül - nincs még egy ehhez fogható szervezet. Minden tag hihetetlen lelkesedéssel önkénteskedik, igyekszik segíteni minden területen, ahol csak tud, arról nem is beszélve, hogy mindenki mennyire kedves és támogató a többiekkel szemben. Bármit megálmodunk egy-egy projektben, pár hónapon belül biztosan meg is tudjuk valósítani, miközben mi is nagyon jól szórakozunk és másoknak is segítünk! :)

Még egyszer gratulálunk Danának és izgatottam várjuk a következő hónap győztesét!

Várkonyi Mendi

A nagy összecsapás - első felvonás

A HaKöSz ebben az évben nem csak projektjei kapcsán hoz sok újítást, de a belső működésben is egyre izgalmasabb programok színesítik a tagok mindennapjait. Egy ilyen kezdeményezés eredménye az új programsorozatunk: a Projektek Harca is. Ennek keretei között minden projekt megmutatja magát a többi tagnak és egy szórakoztató program során lehetősége nyílik mindenkinek minél jobban megismernie az adott projektet. 

Így történt ez április 7-én is, amikor elsőként az Impulzus projekt által szervezett estén vehettek részt tagjaink. A program célja egyszerű volt: hozzuk közelebb mindenkihez céljainkat, adjunk választ a miértekre és közben együnk, igyunk és plankeljünk. 

A hangulatot ehhez hasonló aranyos állatos videókkal alapoztuk meg, azért, hogy bemutassuk, hogy az összes állat egy okos, érző lény és semmi nem ad okot arra, hogy megkülönböztessük őket. Miután mindenki megérkezett, bele is kezdtünk a nagy sushi készítésbe. Választásunk nem csak az étel különlegessége miatt esett erre a japán ételre, de azért is, hogy megmutassuk, nem csak zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztunk! Sokan még sosem kóstolták, nemhogy maguk készítették volna a finomságokat, ennek ellenére gyönyörű kreációk készültek, ahogy azt az alábbi képen láthatjátok.

12991784_1078179682205382_1256238262_o.jpg

Amint elkészültek a sushitekercsek, kezdetét vette a plank bajnokság, amit a folyosón rendeztünk meg. Mindenki nagyon erős és kitartó volt, a végére mégis egy valaki maradt csak “talpon”.


“Miért plankeltünk?” merülhet fel sokakban a kérdés teljesen jogosan. A vegánság egyik legnagyobb tévhitének eloszlatása céljából, miszerint akik nem esznek húst, gyengék és puhányok! A verseny végére bent maradt vegánok aránya pedig rögtön kézzelfoghatóan cáfolta is ezt a gondolatot. 

12962613_1078179672205383_1054924864_o.jpg

A győztes kihirdetése után megkezdődött a falatozás, miközben egy videót néztünk meg a húsevés mögött álló ideológiáról. Egy eszmecsere után heves habverésbe kezdtek tagjaink és egy finom piskóta elfogyasztásával zártuk az estét, mely természetesen szintén egy szuper, állati eredetű termékektől mentes recept alapján készült. 

Reméljük, hogy mindenki legalább olyan jól érezte magát, mint az Impulzus tagjai és izgatottan várjuk a harc folytatását!

 Várkonyi Dana 

 

1. fejezet – Aki keres, talál

3. rész – Találkozás Anikóval

Gyönyörű Öregkor

2016 február 25. – Csütörtök

 

 

 

„Magukat a Jóisten küldte ide!” /Botos Anikó/

A korábbi telefonbeszélgetések során sikerült megegyeznünk Anikóval egy találkozási időpontban. Egy hónap erejéig a pesti Napsugár Idősek Otthonából a veresegyházi szanatóriumba költözött, így megkönnyítve személyes találkozónkat, hisz nap, mint nap Veresegyházán tartózkodom. A Misszió EÜ. Központban találkoztunk a késő délutáni órákban.

Betérvén Anikó szobájába egyből felismertem, holott addig csak a hangját hallhattam. Mintha már korábban találkoztunk volna. Arcáról tükröződött, hogy vár, így nem esett nehezemre megtalálása. Mellesleg ketten tartózkodtak a szobában, így nem kellett tömeges reakciókat megfigyelnem. Anikó nyomban uralta a helyzetet és megkért, toljam ki az előtérbe, ahol nyugton beszélgethetünk. Megfelelő elhelyezkedésünk után kezdetét vehette a várt társalgás.

Érdekes fordulatnak véltem, mikor nyomban rám kérdezett.

"Hol tanulok? Mit dolgozom? Merre nevelkedtem? Család? Kapcsolatok? Sport? Cigi, kávé?"

Mondtam neki, hogy a találkozás róla szól, de nyomatékosította, azért vagyunk itt, hogy megismerjük egymást. Nem került őrá sor ezután sem, érdeklődött önkéntes egyesületünk felől.

"Kik vagyunk? Arculatunk? Fő projektjeink? Ismertségünk? Megalakulásunk?"

Mindenre alaposan rákérdezett és érdeklődve tartotta a szemkontaktust. Közben elvétett egy-egy történetet, ami az aktuális témához illett. Példának okán egy szklerózis betegekért létrehozott alapítvány vezetőjeként tevékenykedett korábban. Tudniillik Anikó 44 éves kora óta, azaz 29 éve szklerózis beteg. Ez egy sokarcú betegség, ami az idegi pályákat támadja meg és a betegnek épp ésszel kell átélnie saját elgyengülését és test feletti uralmának elvesztését.

Itt jön képbe az ő története. Anikónak rengeteg lemondáson és fájdalmon kellett keresztül mennie. Mégis ragyogóan pozitív és motiváló tud lenni. Nem gondol arra, ami fáj, sokkal inkább előtérbe helyezi azt, ami szép. Ezt mesélve hozta fel, hogy előadóművészként tevékenykedik. Korábban is hasonló szakmákban jeleskedett, ezen érdeklődése mindmáig fennmaradt. Más egészségügyi központokba jár szavalni, néhol zongorakísérettel. Szereti csinálni és örömmel fogad meghívásokat. Mellesleg oktat. Egy hasonló betegséggel együtt élő társát tanítja beszédre és artikulációra, mivel neki a nyelő- és légcsövét rongálta meg ez a galád betegség.

Vidáman mesélte, előadóművész korában mennyire szeretett balettozni. Könnyedén tette nyakába a lábát és oly lágy mozdulatai voltak, mint a szellő. Lábujjhegyen táncolt, érezvén, képes lenne szárnyalni. Büszkén mesélt férjéről, aki vezetőként mindig stramm megjelenéssel mutatkozott. Rendkívül jó kapcsolatot ápolt édesapjával, aki lelkének másik felét jelentette és édesanyjával, aki akkoriban idegsebészként dolgozott. Nagy traumaként érte így édesapjának elvesztése. Napokig ült mozdulatlanul és befelé fordult. Férje vitte el édesanyjához vizsgálatra. Akkor még depresszióra fogták, gondolván majd kiheveri. Majd 10 év után, az akkor megjelenő MR vizsgálattal valószínűsítették autoimmun betegségét.

Később, a szklerózis alapítvány tagjaként realizálódott benne, hogy egy ilyen betegségben élő közvetlen környezete vagy elhagyja a beteget, vagy belebolondul a gondozásba. Anikó annyira szerette a férjét, hogy folyton elhagyására tántorította. Férje ellent mondott, de Anikó nem tántorított, nem akarta megrokkanva látni jó kiállású férjurát. Addig győzködte, míg végül csak elmentek a válópereshez. Így vetettek véget 40 éves házasságuknak 3 perc alatt.

Anikó megtanulta pozitívan látni a világot, kihasznál minden számára adott lehetőséget, tisztelettel beszél embertársairól, mindenkiben meglátja a jót és a szépet. Egy ilyen emberrel való társalgás akkora erővel bír, amit manapság ritkán tapasztalhatunk. Köszönjük meg Anikónak mindazt a bizalmat, őszinteséget és motivációt, amit ezen egy eszmecserén hagyott ránk. Kíváncsi vagyok, mit hozhat ki több ilyen találkozás. Egyébiránt köszönöm a teát.


Gódor Benjámin